Növények tápanyagellátása: Erre figyeljünk oda!

Gyönyörűen virágzó balkonnövények, méregzöld gyep, terméstől roskadozó gyümölcsfák és hatalmas érett zöldségekkel teli kiskert. Minden kertész álma, hogy növényei egészségek legyenek, nagyra nőjenek és bő terméssel hálálják meg a gondoskodást. A megfelelő öntözéssel, tápanyag ellátással és egy kis hozzáértéssel mindez elérhető. Fontos, hogy időben felismerjük és reagáljunk a növények (hiány)betegségeire, illetve megelőzésképp biztosítsuk számukra a megfelelő tápanyag ellátást. A szerves trágya beásásával hosszan tartó hatást érhetünk el, míg a szervetlen, avagy műtrágya azonnal kifejti a hatását. Utóbbi használatakor érdemes kiemelten figyelni a megfelelő adagolásra, mert könnyen túl lehet adagolni.

Szerves vagy szervetlen trágya

Számos természetesen és mesterségesen előállított készítmény érhető el a piacon. Vannak általános szerek, melyek minden növényre használhatóak, de kapható olyan termék is, mely egy-egy típusú növényre van specializálva. Olyan trágyát érdemes használni, ami biztosítja a megfelelő tápanyagutánpótlást a növényünk számára. Az öt legfontosabb tápanyag, melynek arányát feltűntetik a készítményeken: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kálcium (Ca) és magnézium (Mg).

Alapvetően kétfajta trágyát különböztetünk meg: szerves és ásványi trágyát. Az ásványi, vagy szervetlen trágyát mesterséges úton állítják elő. Vízben oldhatóak, így a növények akár azonnal fel tudják venni a bennük található tápanyagot. A hátulütője, hogy csak rövid ideig tudnak hozzájutni a gyökerek, hiszen könnyedén belemosódik a talaj mélyebb rétegeibe. Viszonylag gyakran kell a talajba keverve, öntözés, vagy permetezés formájában kijuttatni belőle.

Ezzel szemben a természetes, szerves trágya sokkal lassabban bomlik le. A tápanyagokat fokozatosan adja le, csökkentve a túltrágyázás esélyét. Ha szerves trágya használatát tervezzük, érdemes előre gondolkodni, hiszen hatását napok, vagy hetek alatt kezdik csak el kifejteni.

A növények tápanyagigénye

A különböző növényeknek más és más tápanyagigénye van. Mást igényel a kiskertben termesztett zöldségek, mást a gyümölcsfák és mást a virágágyásban növesztett dísznövények. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a zöldségeknek és virágoknak nagyobb a nitrogénigényük. Ezzel szemben a gyümölcsfáknak például magasabb foszfor és kálium tartalmú trágyára van szükségük. A kálium a virágzást is serkenti, így virágzó növényeinknek is nagy szükségük van rá. Általános, nagyon közkedvelt szer a magas kálium tartalmáról is ismert Volldünger. Kiskertben, virágzó növények esetén és akár gyepre is alkalmazható. Minden növény más és más, így a megfelelő tápoldat kiválasztásában kérje kollégáink segítségét!

Hiánytünetek felismerése

A növényeink hiánytünetekkel válaszolnak az egyes tápanyaghiányokra. Levelük elszíneződhet, növekedésük lelassul. Nézzünk meg néhányat a fő tápanyagok hiányára utaló tünetek közül:

Nitrogénhiány: halványzöld vagy sárgás zöld levelek, kifejezetten az új hajtások esetén. Alsó levelek sárgulnak. A növény kisebb virágot hoz, ami gyorsabban elhervad.

Foszforhiány: Hiányakor a növény rosszul fejleszti a klorofilt, így a szára, vagy rosszabb esetben a levele is lilás árnyalatot kaphat. Később az egész növény elsárgul és elpusztulhat.

Káliumhiány: Bogyók rendellenes növekedése és érése. Világos, vagy fakó sárga elszíneződése a leveleknek.

Kálciumhiány: Hajtáscsúcson, legfiatalabb leveleken, nagyobb levelek szélén, illetve a termésen figyelhető meg a hiány. A termésen szabályos szélű száraz barna foltok jelentkeznek.

Magnéziumhiány: Levéllemez belsejéből a levélnyél irányából kiinduló legyező formájú sárgulás. Először a levélnyél közelében a főerek között alakul ki.

Talaj vizsgálata

A trágyázás megkezdése előtt érdemes mintát venni a talajból és pontosan kivizsgáltatni annak tápanyag összetételét. A lehető legpontosabb eredmény eléréséhez vegyünk mintát a kert különböző pontjaiból, majd alaposan keverjük azt össze! A laboratórium ellenőrzi és kimutatja a fő tápanyagokat és azok hiányát. Ezen felül pontos adatot ad a talaj pH-szintjéről, illetve a humusz tartalomról. Az adatok birtokában célirányosan pótolhatjuk a hiányzó tápanyagokat.

Vissza