Máj
09
2024
06:16
Talajtakarás gyomok ellen
Szeretne saját zöldséget tenni a családja asztalára, de úgy érzi nincs ideje a véget nem érő öntözésre és kapálásra? Esetleg már van a háta mögött 1-2 olyan év, amikor a gyomok teljesen elnyomták a veteményeskertet? Akkor érdemes adni még egy esélyt a kertnek és kipróbálni a talajtakarásos módszert. Egy háromgyerekes anyuka nemrég egy körbála szénát vásárolt a velünk szomszédos faluban. Nincs ideje folyton kapálni, viszont nekik nagyon fontos és költséghatékony megoldás a saját zöldség megtermelése. A föld felületének betakarásával a nap sugarai nem érik közvetlenül a talajt. Ennek köszönhetően sokkal több nedvességet tud megtartani, csökken a párolgás. A kellő vastagságban betakart föld pedig megakadályozza a nemkívánatos magoncok kibújását, azaz hatékony eszköz a gaz ellen.
Hogy kerülnek a gyomok a talajba?
Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy ha a korábban művelt talajból kikerül a kultúrnövény és nem ültetünk a helyére mást, rövid idő alatt más növények népesítik be a területet. A gyomnövények elleni első és leghatékonyabb védekezési eszköz, ha egész évben növényekkel népesítjük be az ágyásokat.
A talaj mélyebb rétegeiben is rengeteg mag bújik meg. A mélyebb talajforgatással, azaz ásással, rotálással ezek a magok a földfelszín közelében kerülhetnek, így pedig már könnyedén kibújhatnak. Őry Barnabás A 3 órás kert című művében részben ebből az okból kifolyólag is javasolja az ásás elhagyásának.
A gyomok egy részét sosem fogjuk tudni kivédeni. Ezeknek a magjait a szél belefújja az ágyásokban. Hányszor látni, hogy betonrepedésben, térkövek közti homokkal kitöltött résekben, sőt geotextil rétegre fektetett kavicságyásból is nőnek ki növények. Ezeknek a kikelését sajnos nem tudjuk megelőzni.
Talajtakarás a gyomok ellen - miért jó?
A talaj teljes betakarásával nem éri közvetlenül napsugárzás a talajt, így nem ég ki a föld. Lassabb lesz a párolgás, tovább marad nedves a talaj. A megfelelő, azaz 5-10 cm vastagságú takarás gátolja a gyomosodást és szabályozza a talajhőmérsékletet. Utóbbi nemcsak a nyári hőségben, de a téli száraz, hómentes fagyok idején is nagy segítség. A talajtakarás a fagy elleni védelemre is kitűnően alkalmazható.
Ezeken felül a természetes anyagból előállított takaróanyag folyamatos lebomlásával segíti a talaj tápanyag utánpótlását és serkenti a talajban lévő élőlények tevékenységét is. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sötét, párás, meleg környezet kedvez a kártékony élőlényeknek is, mint például a különböző csigafajoknak. Érdemes a talajtakarást megelőzően kártevőírtást végezni. Létezik természetes védelem is, ilyen például a csigasorompó. Körbeültetve az ágyásokat folyamatos és természetes fizikai akadályt képezünk a csigákkal szemben.
Takaróanyag előállítása
A legköltséghatékonyabb megoldás kétségkívül, ha házilag természetes anyagból állítjuk elő a takarásra szánt anyagot. Csaknem bármilyen kerti hulladék megfelelhet a célra. A nagyobb növényi részeket érdemes kihelyezés előtt apróra összeaprítani. Faágak esetén erre kiváló megoldás az ágaprító, kisebb, vékonyabb növényi részekre azonban célszerűbb a szecskázógépet alkalmazni.
A lenyírt sövényrészeket, virág és zöldséghulladékokat, illetve más növényi részeket csak akkor használjunk fel, ha meggyőződtünk róla, hogy teljesen egészséges volt a növény! Más különben tovább vihetjük a fertőzést.
Az apróra vágott nyirkos növényi részeket, vagy a fűnyíróval lenyírt fűnyesedéket célszerű először vékony rétegben kiteríteni és megszárítani. Ha rögtön vastagon helyezzük a talajra, akkor a nedves közeg összecsomósodhat és bepenészesedhet.
Aprított fakérget, fűrészport vagy fenyőtűt pedig csak savanyú talajt kedvelő növényekhez használjunk, mert befolyásolhatják a talaj PH értékét.
A széna vagy szalma szintén jó megoldás lehet. Az előbbi a levágott és szárított füvet takarja, az utóbbi pedig a gabonafélék szárát. Jellemzően bebálázva értékesítik. A kis kockabála könnyen kezelhető, akár személyautóval is könnyedén szállítható. Érdemes körbenézni, sok internetes portálon hirdetnek viszonylag olcsón széna és szalmabálákat.
Kivitelezés
Talajtakarás előtt lazítsuk fel a földfelszínt, távolítsuk el a gyomokat és alaposan öntözzük meg a talajt. Erre terítsünk egy vékony réteg komposztot. Ezt házilag is előállíthatjuk. Megvásárolhatjuk zsákos kiszerelésben boltokban, illetve a helyi zöldhulladék kezelőtől is be lehet szerezni (például a pécsi Biokomtól igen kedvező áron).
A kiválasztott takaróréteget helyezzük az előkészített talajra. 5-10 cm mélyen érdemes elteríteni, ha a napsugárzástól és a gyomoktól szeretnénk megvédeni a növényeinket. Téli fagykárok ellen ennél vastagabb takaróréteg szükséges.
A takaróanyagot csak akkor terítsük szét, ha a kultúrnövényünk már legalább 10 cm magas. Vannak növények, melyek érzékenyek a gombás megbetegedésekre, így érdemes a növények tövétől 8-10 cm sugarú körön kívül lefedni csak a talajt.